„ESTI HOLDJÁTÉK”

Az udvari műveszettől a polgári szalonokig

Abel, Carissimi, Haydn, Marais, Monteverdi, Mozart és Purcell művei 

Bodrogi Éva – szoprán
Kónya István – barokk lant
Krommer Lúcia – viola da gamba
 

A 17-18. század udvari arisztokráciájával párhuzamosan a polgári világban is kialakult a zenei élet, az egykori fejedelmi szobák mellett a polgári szalonokban is helyet kapott a hangszeres szóló- és kamarazene. A városi polgárok irodalmi-zenei klubokat hoztak létre. Az európai zenekultúrában először a barokk kori zeneszerzők merték az emberi érzéseket, az élet drámáit a maga valóságában ábrázolni, és ehhez addig soha nem ismert kifejezési eszközöket vettek igénybe. A komponisták e korban még fontosabbnak tartották az egyes szavak, szóképek megzenésítését, mint a mondatokét, itt még bátran beszélhetünk "szófestésről".
„A zenét és költészetet mindig is nővérekként tartották számon, akik kéz a kézben járva segítik egymást. Mindkettőjük önmagában is nagyszerű, de bizonyosan akkor a legcsodálatosabbak, amikor összekapcsolódnak, mert akkor semmi sem választja el őket a tökéletességtől: ilyenkor úgy jelennek meg, mint a bölcsesség és szépség egyetlen közös megtestesülésben.” – írja John Dryden a 17. század végén.
Műsorunkban a barokk és a klasszika korának műveiből válogattunk. E  zene- és kultúrtörténetileg is izgalmas időszak változatos keresztmetszetét szeretnénk bemutatni Önöknek. Betekintünk olasz, angol, francia és német udvarok szalon-életébe, kamara-kultúrájába,  megmutatva,  hogy a régi és a mai kor embere ugyanúgy érez és gondolkodik szerelemről, örömről, bánatról.

Kónya István

Bodrogi Éva a londoni Guildhall School of Music and Drama Zeneakadémián szerezte meg régizenei előadóművészi mesterdiplomáját, majd Schultz Katalinnál tanári mester diplomát kapott. Repertoárja a barokktól a kortárs zenéig terjed. Együtt dolgozik többek között a Budapesti Fesztivál Zenekarral, az Erkel Ferenc Kamarazenekarral, a Budapesti Vonósokkal, a Weiner Szász Kamaraszimfónikusokkal, a Musica Antiqua Austriaval, a Solamente Naturalival, a Savaria Barokkal. Több CD-felvételt készített, többek között a Hungaroton, a Naxos és a Gryllus kiadó számára.

Kónya István lantművész a Hágai Királyi Konzervatórium barokk tanszakán tanult reneszánsz- és barokklanton, valamint arciliuton és chitarronén. Az első magyar lantművész, aki lantdiplomával rendelkezik. Szólistaként, kísérőként és különböző zenekarok tagjaként Európa-szerte koncertezik. A Savaria Régi Zene Műhely, a Győri Nemzetközi Lant- és Gitárfesztivál lanttanára és művészeti vezetője, a Csíkszeredai Régizene Nyári Egyetem lanttanára. Budavári Lantestek című koncertsorozatával mintegy félszáz hangversenyt adott a Történeti Múzeum Gótikus Termében. Két szóló CD-je és három Lantkönyve jelent meg.

Krommer Lúcia 1996-ban a budapesti Zeneakadémián Banda Edénél gordonkaművész diplomát kapott kitüntetéssel, majd a Bécsi Zeneművészeti Főiskolán José Vázqueznél folytatta viola da gamba tanulmányait. Tagja a Bécsi Orpheon Consortnak és kamarazenekarnak. Szólistaként, valamint különböző régizene együttesek tagjaként koncertezik Európában. A Brünni Egyetem régizene tanszakán tanított (2002-2006). Rendszeresen oktat kurzusokon Európa-szerte.

Belépőjegy: 1600 Ft, diákjegy: 800 Ft