Óbuda egyik legnépszerűbb zenészét – aki 2014 márciusában vehette át Kossuth-díját – Kobzos Kiss Tamást üdvözölhette az Óbudai Társaskör közönsége az április 12-i hangversenyen.

Több mint negyedszázada tanára és igazgatója az Óbudai Népzenei Iskolának, ennek kiemelkedő jelentősége van Magyarországon, de határainkon túl is nagy elismertségnek örvend. Óbuda zenei életében meghatározó jellegű, és joggal érdemelte ki 2009-ben az Óbuda Kultúrájáért Díjat. Tanári tevékenysége mellett azonban Kobzos Kiss Tamás énekeslént és hangszeres szólistaként – kedvelt hangszerei a lant, a gitár, a koboz és a tekerőlant, valamint a török lant, a saz – a népzene és a régizene területén előadott koncertjei révén is világszerte elismert művész. Ez alkalommal a trubadúrok világába varázsolhatta magyar közönségét.

A 12-13. század gáláns lovagjai a szerelem húrjait pengették a szép hölgyeknek francia földön. Provanszból indult a trubadúrok udvari költészete, az énekes dalszerzők, énekeiket különböző hangszereken kísérték. Főként a szerelmi líra jellemezte művészetüket, de jelentékenyen hatottak rájuk a keresztes háborúk kalandos élményei. Jelentős támogatást nyújtott számukra és erős hatást gyakorolt az angol Oroszlánszívű Richard, akinek halála alkalmából különösen szép sirató ének maradt fenn. A 13. század elején Imre király francia kapcsolatai révén, királynői kísérettel Magyarországon is járt két neves trubadúr, Gauzelm Faidit és Peire Vidal.

Kobzos Kiss Tamás nagyszerű muzsikus társra talált a méltán nagynevű, provanszi gyökerekkel rendelkező Miquéu Montanaro zenész-zeneszerző személyében. Immáron 32 éves barátság köti össze az együtt muzsikáló két zenészt. Így a hangverseny első köszöntő szavait érthető, szép magyar nyelven mondta el a vendég. Majd lefordította az első dal szövegét: „Aki szerelmes jöjjön a táncba – aki nem, az nem jöhet!” és a mellette lévő sokféle furulyából felvéve az egyiket, játszotta a kedves dallamot. Ezt követően felváltva mondták el a leginkább latinhoz hasonló okszitán nyelvű dalok magyar szövegét. Az eszményi szerelmet, és a lovagi erényeket megéneklő költők versei kifejező módon hangzottak fel a különböző furulyák hangján, köztük volt a különleges hangszerkettős: a dob-furulya. Megszólalt az Oroszlánszívű Richárd halála alkalmából írt sirató ének megható dallama is. És ráadásként egy Zsigmond király udvarából való hét nyelvű ének, Oswald von Wolkenstein szerzeménye is elhangzott, amely az első fennmaradt magyar nyelvű világi énekünk!

A különleges műsor sok új érdekes élménnyel gazdagította a hallgatóság ismeretét, amit az hosszantartó tapssal köszönt meg.

Márkusné Natter-Nád Klára

2018.10.04b2018.10.052018.10.062018.10.082018.10.11

Az oldal működéséhez sütit használunk.
Rendben