ELMARAD - HOZTAM VALAMIT A HEGYEKBŐL – MEZEI MÁRIA

TÁRSASKÖRI KULTÚRKARANTÉN

A veszélyhelyzet miatt bizonytalan ideig az Óbudai Társaskörben is minden rendezvény elmarad, de mi sem szeretnénk, hogy kultúra nélkül maradjanak, így zenékkel, videókkal, cikkekkel készülünk az elmaradt programokhoz kapcsolódva.

Színházi világnap Mezei Máriával a Társasköri Kultúrkaranténban.

A magyar kultúra napján, január 22-én láthatták nálunk Tóth Auguszta önálló estjét, Hoztam valamit a hegyekből – Mezei Mária címmel. A második előadásra ma került volna sor.

A nagyszerű színésznőt megidéző két óra szinte elrepült az első esten, a közönség feszült figyelemmel követte az előadást. Az élettörténetet elmesélő művésznő azokkal a csodálatos dalokkal színesítette az előadást, melyek Mezei Mária érzelmes alt hangján maradtak fülünkben. A nagy sikert egy közös éneklés koronázta meg: közönség és előadó együtt énekelte Mezei Mária legismertebb dalát:

Mezei Mária életét ebből a cikkből is megismerhetik: ITT 

Kedves Vendégünk!

Ezt a rendezvényt a jelenlegi helyzetben nem tudjuk megtartani.

Az online megvásárolt jegyek árát a Jegymester Kft. automatikusan visszatéríti, a személyesen megváltott belépők a vásárlás helyén válthatók vissza a veszélyhelyzet elmúltával.

Megértését és együttműködését köszönjük!

Harsányi Mária igazgató és munkatársai

SZÍNHÁZI VILÁGNAP

Tóth Auguszta önálló estje 

Mezei Mária – Tóth Auguszta
Zenei szerkesztő és zongorán közreműködik: Szilassy Nelly
Díszlet- és jelmeztervező: Glória von Berg
Színpadra alkalmazta: Dávid Zsuzsa/Tóth Auguszta
Rendező: Dávid Zsuzsa

Sok arcom volt, most a valódit látják, egy emberét, aki nem akar dolga-végezetlenül távozni: haza akar érni az emberek szívébe. Hogy most nem vagyok színésznő? Nem tudom. Lehet, hogy a színészet, – a valódi, – a tökéletes azonosulás, a tökéletes igazmondás. A jó színészethez elég a tökéletesen hazudni tudás képessége is: úgy tenni, mintha… Nekem azzá kellett válnom, szó szerint és valóságosan. A legvacakabb szerepért összezsugorodni, vagy megnőni saját határaimon túlra. Iszonyú szép és félelmetes volt… A nevemet i-vel írom, az y-t színigazgatók és újságírók ajándékozták a múltban. Megszoktam, mint a vörös hajam. Ma, mint minden hazugság, zavar. ’945 után én már nem csak színt akartam játszani – közölni akartam valamit. Hoztam valamit a hegyekből! Igen, Istennel a hátamon, sokszor keresztbe feküdtem karrierem útján. Igen, önsors rontó is voltam. Nem maradt utánam semmi, amit szívből vállalok, csak három magnótekercs: az 1959-es Bartók termi estém, a Pacsirta és a Bujdosó lány.

Mezei Mária

 
Azt mondják, egy ember addig él, amíg emlékeznek rá. Vajon Mezei Máriára hányan emlékeznek napjainkban? És hogyan? A „kecskeméti, franciás Mezeire”, aki remekül játszott kokottokat…, aki színésznő akart lenni, és az lett. Díva, Vörös Démon, Femme fatale! Vajon igazán ezt akarta és így? Valójában milyen ember volt? Hogyan élte mindennapjait? Kit és hogyan szeretett? Boldog volt-e, mint nő, mint ember, mint művész? Eleget tett-e a maga elé kitűzött, vállalt feladatának: szeretetben, szeretettel élni? Sok-sok kérdés, melyekre kutatva életét sem kaptunk egyértelmű választ. Nehéz utat vállalt, míg végül sikerült révbe érnie hű társával oldalán, mindennap megharcolt szeretetben, harmóniában önmagával, békében a világgal.
Régóta és sokszor az „utamba” került Mezei Mária: vagy úgy, hogy dalait énekelhettem, vagy úgy, hogy egy könyvet kaptam róla... Ismeretlenül is megszerettem.
Estemmel izgalmas kalandozásra hívom, várom Önöket. Fedezzük fel együtt – sok zenével, humorral és iróniával fűszerezve – e csodálatos Asszony, Ember, Művész életét.

Tóth Auguszta

Belépőjegy: 1600 Ft, diákjegy: 800 Ft

Az előadás hossza 2 óra, szünet nélkül.

Az előadás a Nemzeti Színház produkciója.