A FÖLD HÁTÁN, S AZ ÉG ALATT

A FÖLD HÁTÁN, S AZ ÉG ALATT
2019. december 1., 17:00
Till Ottó-terem

20 éves Csíkszereda–Óbuda-Békásmegyer testvérvárosi kapcsolata

Székelyföldi népzene az elmúlt 120 évből

Közreműködik:
Nyitrai Marianna – ének
Juhász Zoltán – furulya
Üsztürü Zenekar

Hogyan, kitől tanult furulyázni? – kérdeztük Szőcs János orotvai székely furulyástól 2016-ban. Az első ember hogyan, kitől tanult furulyázni? – kérdezett vissza.
Így, az idők kezdetétől meglevő örökségként látja a hagyományos paraszti kultúra embere saját zenéjét. E zene első hangzó felvételen rögzített példái 1898, Vikár Béla majd Bartók Béla és Kodály Zoltán fonográfos gyűjtései óta ismertek. Ez a 120 év kevésnek tűnhet az idők kezdetéhez képest, ám sajnos éppen elég a paraszti kultúra máig tartó hanyatlásának átfogására. A hanyatlás oka, hogy a természetes körfolyamatokat működtető, Teremtés-központú hagyományos paraszti kultúrát pénz-központú árutermelő rendszer szorítja ki. Az első világháború előtti felvételek tehát még egy sokkal teljesebb zenei hagyományt tükröznek, mint a maiak – gondolhatnánk. Valóban, a régi fonográffelvételek sok estben olyan ősi dallamokat, eladásmódokat, belső azonosulást villantanak fel, melyek a későbbi idők gyűjtéseiben már nem köszönnek vissza. A dolog másik oldala viszont az, hogy a mai napig találkozhatunk falusi énekesek, hangszeresek előadásában ilyen, az „aranykort” idéző dallamokkal – olyanokkal is, amelyeket a legrégibb felvételeken már rögzítettek, de olyanokkal is, amelyek csak jóval későbbi időkben bukkantak fel. Az előbbiek a fonográfos „pillanatfelvételek” valós életét mutatják meg ma is élő változatok, vagy akár rokon tulajdonságokat hordozó más dallamok tükrében. A koncert összes előadója igazolhatja, hogy ezek a későbbi felvételek, vagy akár mai személyes élmények aligha nélkülözhetők a legrégibb, recsegő és behatárolt idejű felvételek értelmezéséhez. Az pedig, hogy az eltelt 120 év későbbi gyűjtőmunkája még értékes és ősi dallamok tömkelegével bővítette és bővíti ma is a magyar népzenéről szerzett ismereteinket, mutatja, hogy a népzene szívósan ragaszkodik alapértékeihez, a Teremtés rendjét tükröző szépségeszméjét nem rendítik meg tartósan sem történelmi katasztrófák, sem a média divatzenéi.
A koncert előadói szinte mind székelyek. Nyitrai Marianna Magyarországra települt bukovinai székely nagyszülők unokája, az Üsztürü Együttes minden tagja és András Orsolya is székely vagy erdélyi származású, de még a budapesti őshonos Juhász Zoltán is büszkélkedhet „Tiszteletbeli Székely” címmel, melyet a székelyföldi furulyazene tanulmányozásának köszönhet.

A belépés díjtalan.


2019.12.122019.12.132019.12.142019.12.152019.12.182019.12.19

Az oldal működéséhez sütit használunk.