MINDEN JEGY ELKELT - A HÓNAP ESEMÉNYE – HIÁNYZÓ GYÖNGYSZEMEK

MINDEN JEGY ELKELT 

Kiss Gy. László Liszt-díjas tárogatóművész hangversenye

Közreműködik:
Simon Beáta – hárfa
Móri Beáta – cimbalom
Szalai András – cimbalom
Árendás Péter – brácsa
Lelkes András – nagybőgő
Budapesti Vonósok, koncertmester: Pilz János

Vezényel: Török Géza
 

Tóth Armand: „Tristán” Partita
Balassa Sándor: Dum dum nélkül, op. 102 – tárogatóra és cimbalomra
Tóth Armand: Örmény rapszódia – 2 cimbalom és tárogató ■
Tóth Armand: Négy Pindaros-i ének – hárfa és tárogató

*** 

Hollós Máté: Románc ■
Könczei Árpád: Impressziók ■
Könczei Árpád: Székely ördöngös
Kovács Béla: Dunántúli táncok ■
Kovács Béla: Eine Kleine Balkanmusic

■ ősbemutató

Kedves Koncertlátogató!

Jelen korunk alkotó zeneszerzőinek tárogatóra komponált repertoárja önmagában is teljes gyöngysor. Szólók, duók, triók, kvintettek, valamint zenekarra és tárogatóra írott versenyművek születtek. Közel harminc kiváló kompozíció nagyszerű lehetőséget teremt a későn felfedezett magyar hangszerünknek és az előadóknak. Mivel többségében személyesen nekem készültek ezek a művek, alkalmam volt megszületésüknél bábáskodni, ezért egyformán fontos és kedves számomra valamennyi. A mai magyar zene gyöngysorában is méltó helyet foglalnak el, és nem csak ennek a különleges hangszernek a megszólalása miatt. Ma egy keresztmetszetet hallunk a szólótól a versenyműig, valamint ritkán előforduló hárfával vagy cimbalommal vagy éppen két cimbalommal való összeállításából. Ősbemutatók, valamint már elhangzott alkotások csendülnek fel műsorunkban. A „megszelídített”, kiművelt tárogató minden arcát bemutatjuk ezen az estén.
Várunk mindenkit „a Zene Birodalmában, ahol megszülethet a zenei szépség, a lélek vallomása az élet teljességéről.” (Balassa Sándor) Ma este Önök is vigyenek magukkal egy-egy gyöngyszemet a klasszikus tárogató irodalmából.

Kiss Gy. László

Belépőjegy: 1500 Ft, diákjegy: 750 Ft

Tóth Armand: "Tristan" Partita
"Hanghya edes dalra kel, / Lant pengetve enekel. / Zep dalt formaz gyonge viia, / Halkra foghya, vgy dalolia." - Írja Thomas, a XII. századi francia lovagköltő, aki versbe szedte a kelta eredetű Drostan és Iseut legendát. A monda és különböző megjelenései első virágkorukat a középkorban élték, majd különösen kedveltek lettek a humanizmus térhódításával. R. Wagner 1865-ben zenedrámában fogalmazta újjá a szimbólumokkal telített történetet. A múlt században J. Cocteau vitte filmre a hiteles érzésvilága folytán máig érvényes cselekményt az Örök visszatérés c. moziban. Ezt a sort igyekszik folytatni a maga sajátos nyelvén a „Tristan” Partita. A darab archaizál, kihúzva néhány vékony szálat az elődök dallamszövéséből. A tételrend - Preludium - Allemande - Sarabande - s a fúga-szerkesztés eszközeivel lazán átszőtt Gigue - a szvit nagyforma szerkezeti egységét szolgálja.

Tóth Armand

A két hangszer hangzásvilága zenei hagyományunk része, de ma is élőnek és újnak halljuk őket. Kettősük szvit jellegű nagyforma öt tételben.
Lassú, gyors, lassú, gyors és a szünet nélkül következő ötödik még gyorsabb.
A tételek mindegyike állandó lüktetésben tartja a tempót, dum dum nélkül és emberi mérték szerint.
Ki kell már mondani egyszer, hogy az embereket tömegbeterelő hangos konzum dübörgés a dum dum, valóságos zenei szőnyegbombázás. Ez a hangzó valami nem alkalmas emberi érzések kifejezésére. Ezen a primitív pufogáson túl is van zene, sőt igazán azon túl kezdődik a Zene Birodalma, ahol megszülethet a zenei szépség, a lélek vallomása az élet teljességéről.
Az eltáncolhatóság lüktetése mindenkor a zene élő pulzusa volt.
Az emberi mérték a gépiességgel szemben soha nem lehet vesztes.
Művem megszólaltatása ihletett és ideális Kiss Gy.László és Szalai András tolmácsolásában.
Az ajánlás Pongrátz Gergely emlékének szól.

                                                                            Balassa Sándor

Tóth Armand: Négy Pindaros-i éneke a hellén aranykor impresszionisztikus újraálmodása. Aligha szükséges hozzá az inspiráló források ismerete. A modalitás a tárogató dallamban és a hárfa kíséretben egyaránt érvényesül. A faktúra gazdagítását szolgálja, hogy a hárfa alkalmanként kommentálja a tárogató dallamfordulatait. Az egzotikus hangzás tértől és időtől egyaránt elvonatkoztatja a hallgatni valót."

Fittler Katalin

Tóth Armand: Örmény rapszódia
A rapszódia, mint műforma tág teret nyújt a kísérletező kedvnek. Keleti utazásaim városi folklórban szerzett hangzó élményei ezúttal tárogatóra és cimbalmokra hangolt darabot eredményezett. Örmény rapszódiám dallamai, ritmusai a ma is úton lévő vándorlantosokkal, az ásog-okkal, a dudukon, zurnán, sazon játszó síposokkal való véletlen, de élményszerű találkozások emlékeit őrzik, átitatódva a nyugati zene elemeivel. 

Tóth Armand

Barátságom Kiss Gy. Lászlóval a Zeneakadémia padjaiból ered. Első rádiófelvételem is egy onnan datálódó darabé, amelyben Laci játszotta a basszusklarinét szólamot, hiszen már akkor a különleges hangszerek vonzalmában élt. Aztán szépeket klarinétozott, szaxofonozott is nekem, s később biztatott új kedvence, a tárogató felfedezésére is, ami a 33 páva szólóban öltött testet.
Most vonószenekarral kísért tárogató-kompozícióra hívott, sőt, megadta a „témát” is: románc legyen. A nagy erejű hangszert, mely egykor „büszke várból” volt hivatva zengeni hegyen-völgyön túlra, ő tudja olyan lírával megtölteni, amilyet én írni szeretek. Várakozással és örömmel tekintek barátságunk új gyümölcse elé – s ha csakugyan gyümölcs, csakis édes-zamatos lehet a közönség számára is!...

Hollós Máté

Könczei Árpád: Impressziók (2017)
Tárogatóra, 3 húros brácsára, ütőgardonra és vonószenekarra
Kiss Gy. László Liszt-díjas klarinét, tárogatóművész 25 éve népszerűsíti a tárogatót. Eddig 8 művet komponáltam tárogatóra, amelyekben a tárogató mellé különböző formációk társulnak, brácsa és nagybőgő, vonósnégyes, cimbalom, zenekar, vagy vonószenekar.
Az Impressziók című zenemű egy 3 tételes szvit, lassú – gyors – lassú szerkezettel. Időtartama kb. 11 perc. A zenemű érdekessége, a tárogató szólóhangszer mellett a második, harmadik tételben megjelenik egy kisebb formáció, a népzenében használt 3 húros brácsa és a gyimesi csángóknál használt ütőgardon. A zeneművet a felcsíki székely népzene, hangszeres tánczene inspirálta, Kodály Zoltán tiszteletére egyfajta népzene feldolgozásnak is tekinthető, melyben a népzenei trióra utaló formációra válaszolgat, reflektál a vonószenekar.
Az első tételben a vonószenekar álló hangzatára, hangzására a tárogató fantáziaszerűen indít. Ez az első hangulat, „impresszió” jellemző lesz nemcsak az első, hanem a harmadik tételre is. Az első tételben az álló vonószenekari hangzás átalakul, a vonós hangszerek különböző szín effektusokkal: üveghangok, pizzicato, legno battuto, mano battuto, glissando gazdagítják a hangzást. A szóló tárogató - mely egy felcsíki székely lassú csárdás témáját dolgozza fel - mellett, megszólal egy szóló hegedű dallam, majd egy szóló brácsa dallam, míg a tétel befejezésekor egy szóló cselló dallam is, mindez színesebbé teszi a tömör vonószenekari hangzást.
A második tétel egy giusto, gyors tánctétel, egy székely verbunk feldolgozás. A második és harmadik tételben megszólal az ütőgardon és a 3 húros brácsa. Ebben a tételben a ritmusok és az aszimmetrikus metrumok fokozzák és teszik feszülté a zenét. A virtuóz, nagy hangterjedelemben mozgó tárogató szólamára, kirobbanó vonószenekari csúcspontok válaszolnak.
A harmadik, záró tétel egy meditáló zene, tempóját tekintve nem túl lassú (negyed egyenlő 90-92-vel), de érzetében, hangulatában lassabbnak tűnő hangulatzene. A tárogató szólamához a poco rubato utasítás van írva, ezzel is erősítve a magyar népzenére jellemző előadásmódot. Az ütőgardon játékmódját, játéktechnikáját a hagyományos gyimesi és felcsíki népzenéhez képest többféleképpen alkalmazom, nemcsak a pálcával ütve és bal kézzel csípve, hanem pengetve, vagyis pizzicatoban, a hangszer testét ütögetve, ütőhangszerként, illetve a húrokat kézzel ütve is használom az ütőgardont. A tárogató nagy ívű dallamához a 3 húros brácsa akkordjai mellett a vonószenekar „álló” hangzatai, impressziói társulnak. A tételt és a zeneművet a vonósok üveghangjai és a gardon ütései, „szív” hangjai zárják, megteremtve ezzel a zenei impresszió hangulatát. 

Könczei Árpád

Kiss Gy. László egyike volt az első klarinétos növendékeimnek, amikor 1975-ben megkaptam tanári kinevezésemet a Liszt Ferenc Zeneművészeti Főiskolán. Lászlóval, (ma már Laci) a sikeres diploma vizsgája után is állandó kapcsolatban maradtunk és immár barátomként nagy örömmel írok róla és közelgő koncertjéhez néhány gondolatot.
Az évek során a klarinét mellett egyre nagyobb érdeklődéssel fordult a tárogató multja, irodalma és kifejezési lehetőségei felé.
E mellett nagy öröm a számomra, hogy elismervén szerény zeneszerzői tevékenységemet, már több darabomat játszotta fel CD-re, ill. tűzte műsorára.
A rövidesen elhangzó darabjaim népi ihletettségűek.
Az "Eine kleine Balkanmusik” a görög népzene dallam világát és egyre gyorsuló tempóját idézi, majd szerb-macedon-albán-bolgár változatos ritmusokban folytatódik. Egy kadencia foglalja egybe az eddigieket, majd virtuóz román kólóval fejeződik be a darab.
A „Dunántúli táncok” igazi magyar gyűjtött népzene elemeit tartalmazza, a híres Rákóczi-kor emlékeitől a jelen kor virtuóz megjelenéséig.
Magam is nagy érdeklődéssel várom a koncertet, egyrészt a „szólista” fölényes és kisugárzóan meggyőző játékát, valamint a világhírű Budapesti Vonósok rutinos közreműködését.
Sok sikert kívánok. 

Kovács Béla

Támogató: Nemzeti Kulturális Alap