Egy valóban különleges időutazásra hívom Önöket. Bódi Zsófia és Bábel Klára ad dalestet az Óbudai Társaskörben. Előadói alkatuknál fogva különlegesen jó előadásra számíthatunk a feltüntetett zenedarabokból. Hogy miért is írtam az időutazás szót?

Először is kezdjük a két előadóművésszel. Őszintén bevallom, nagyon megtetszett az, ahogy Bábel Klára játszik a hárfán. Úgy pengeti meg a húrokat, hogy tisztán csak a hangokat lehet hallani. Ez a hárfán külön művészet – úgyhogy már csak azért is érdemes eljönni a hangversenyre. Az is különleges, ahogyan a művésznő átéli a darabokat. Amikor Bábel Klára játszik, könnyen tudom követni a hangokat. Ezek az építőelemek jól kirajzolják magát az egész alkotást. Ígérhetem, hogy különlegesen fog hangzani ez az átlényegülés a Kodály Énekszóban.

Bódi Zsófia nagyon könnyedén énekel: könnyedén hajlít egy adott különleges fordulatot. Az énekhang a levegővel van kapcsolatban, így az a lényege, hogy megfoghatatlan, szellemi legyen. A művésznő érzékeny előadását meghallgathatják a koncerten, erre figyelve nagy élményben lehet részük. Nagyon változatos ez a június 10-ei műsor. Külön köszönet illeti a szervezőket, hogy a sokféle meglepetés-hangverseny mellett még a műsorok igényességének megteremtésére is van odaadásuk. Leginkább egy nem mindennapi virágcsokorhoz tudnám hasonlítani ennek az estének a hirdetésben szereplő darabjait.

Ha leszámítanám a varázslatos előadókat, már akkor is érdemes lenne meghallgatni ezt a június 10-ei esti rendezvényt. Kodály Énekszóját tényleg nagyon ritkán hallani hangversenyteremben, de szeretném bemutatni, hogy a két művész miért is kelt nagy várakozást a darabokkal kapcsolatban.

Az Énekszó 1922 tavaszán jelent meg a Rózsavölgyinél. Elképzelhető, hogy a Sem szántok, sem vetek ősbemutatója Szedő Miklós március 15-ei dalestje volt. Nézzük, hogy mit ír kettő budapesti napilap a hangverseny után néhány nappal. Világ: "Dalest. Szedő Miklós a kiválóan tehetséges fiatal dalénekes, idei második dalestélyét igen jó diszpozicióban énekelte végig. Különösen nagy hatást ért a Kodály-dalok bemutatásával. A lelkes tüntetésre a szerző személyesen köszönte meg a tapsokat." Pester Lloyd: "Öt remek népies darab az erőt és a lágyságot kapcsolta össze K o d á ly Z o l t á n Énekszó sorozatából. A közönség felkavaróan és melegszívűen köszöntötte a jelenlévő zeneszerzőt."

Egy válogatás fog elhangzani az Énekszóból a június 10-ei estén: a Három út előttem, a Jőjj te hozzám, Kinyilt a kalitka és a Sem szántok, sem vetek. Említésre méltó, hogy a Jőjj te hozzám D-ben (Mérlegben) kezdődik és C-be (Kosba) kerül, hogy aztán végül D-ben fejeződjön be. A "Mikor tetszik, elrepülhetsz" Kosban van – erőteljes kiszabadulás. A "Ha kedved van, visszajöhetsz" pedig a Mérlegre jellemző nagyvonalúsággal fejeződik be. A visszatérésnek ezt a hajlékonyságát hallgassuk meg az énekesnő előadásában! A Sem szántok, sem vetek valószínűleg nem rajtaütésszerűen kezdődik az énekszólamban Asz-dúrban: a Szűz hangnemében. Ha csak a chartres-i katedrális üvegablakait nézzük, már akkor is együtt van a Szűz az aratással. Ez a templom tele van az állatöv ábrázolásaival, talán emiatt sem kellene "okkultnak" tartanunk ezt a világot. De jelenleg a naptári év aratása is az augusztusi hónap Szűz állatövében van. Kodálynál itt talán arról van szó: "Sem szántok, sem vetek", mégis aratok. Ezt a könnyedséget, nemtörődömséget és igézést hallgassuk meg Bódi Zsófia és Bábel Klára előadásában! Ha belekapcsolódunk ebbe az áramkörbe, amit a hangversenyen a művésznők megteremtenek, egy különleges időutazásban lehet részünk...