A 75 éve született Pertis Jenőre emlékeztek az Óbudai Társaskörben, május 23-án.
Szerzői est volt a javából. A sokszínű zeneszerző a vokális zenében és a hangszeres zenében egyaránt otthonos, kísérletező kedvű művész volt, aki szívesen komponált, gyakran megpendítve az érzelmek húrját. Szerény egyénisége is hozzájárult, hogy 2007-ben hirtelen bekövetkezett haláláig nem került minden műve bemutatásra. Legismertebbek azok a kórusművei voltak, amit karnagy felesége Zakariás Anikó kórusai számára írt.
Így ezen az estén is vidám, csengő hangú gyermekkórus énekével kezdődött a műsor. Az emlékezés pedig igazi családi hangversennyé avatta azt az estét. A Gödöllői Erkel Ferenc Általános Iskola gyermekkara szerepelt, Zakariás Anikó vezényletével. Hangulatos, szép népdalokból álló Népdalcsokor gyermekkarra zongorával és furulyákkal hangzott fel, Egri Mónika zongorakíséretével. A kórusban lelkesen énekelt az öt és féléves Pertis Fanni és másik három Pertis unoka is, akik annak az iskolának a tanulói.
A neves karvezető, énektanár, a zeneszerző hűséges özvegye, úgyis mondhatjuk a zeneszerző menedzsere. Ám ez a tevékenysége részben kiterjed az utódokra is, hiszen fia Pertis Attila a ma már világszerte elismert Egri&Pertis duó tagja, így az évente megrendezésre kerülő családi hangversenyeken jelentős szerepet töltenek be a hangszeres zene és kamarazene előadásában. Így lett volna ezen az estén is.
Az est házigazdája Hollós Máté zeneszerző baráti, közvetlen hangú műsorismertetésében közölte, hogy Attilát egy sajnálatos baleset érte, ezért felesége Egri Mónika ötnapi felkészülést követően vállalja a Hat aforizma előadását. Majd ismét vokális zene hangzott fel, vegyes kari előadásban. Elsőként a Három szerelmes vers, melyben kivételes költők versei ihlették a zeneszerzőt: E. B. Browning: Nehéz szívem; A. Mombert: Altatódal; Zelk Zoltán: Tizennégy sor. Majd Eugene Guillevic: Fal No.3 és Weöres Sándor: Át a vizen. A különleges költemények teljes szövege a közönség rendelkezésére állt, így vizuálisan is követhető volt, ami Pertis Jenő szabad feldolgozásában, zenei megformálása során, drámai erőt és lírai szépséget sugároztak. Kabdebó Sándor vezényletével a Corvinus Egyetem Prelude Vegyeskara és szólistáik közreműködésével a művek átélt előadása katartikus élményt nyújtott.
A szünetet követően a szerző kamara- és zenekari műveiből szólalt meg egy válogatás. Így az 1975-ben, modernista korszakában komponált öt tételes Vonósnégyes a Kosztándi Vonósnégyes előadásában. A gyakori glisszandók, áttört ritmusvilág érdekes variánsai képviselik a mű korszerű hangulatát.
A BHKZ Zenekari Akadémia Kamarazenekara az 1980-ban komponált Adagiót adta elő Gémesi Géza vezényletével. A klarinét kedves hangszere volt a szerzőnek, lírai hangulatú Recitativo No.2 művét Klenyán Csaba klarinét művész számára komponálta, a sikeres művet ez alkalommal tehetséges tanítvány Szűcs Péter játszotta. Befejezésül a Kamarazenekar az Öt tanulmány kamarazenekarra, a Budafoki Ifjúsági Zenekar részére írott művét adta elő, melynek keletkezési éve 1978. A vonóskaron és ütősökön kívül csak a klarinét szerepel a partitúrában. Az első két tétel – Crescendo és decrescendo, valamint a Tájkép, címében is jó kifejezője a zenei képzeletnek. Az ütőhangszeresek bravúros bemutatkozása a 4. tétel, a Sámántánc. Az ötödik tételben az Epilógus szép klarinét szólóját ugyancsak Szűcs Péter varázsolta elő. A karmester Gémesi Géza szívesen vállalkozik kevésbé ismert művek előadására. Ez alkalommal is bebizonyította, hogy értő módon, kiválóan oldja meg a szerző által megkomponált művek hangulatát és közvetíti a közönség számára.
Köszönet illeti az előadókat Pertis Jenő műveinek méltó előadásáért.
Márkusné Natter-Nád Klára