Az EAR Együttes hangversenye

Matuz István – fuvola
Lakatos György- fagott
Faragó Béla – zongora, szintetizátor

Hangmérnök: Horváth István
Művészeti vezető: Sugár Miklós

Hollós Máté: Cǎra luma phírav
Szigeti István: F. Otto AG
Láng István: Capriccio metronomico
Pintér Gyula: Mágusok éjszakája

***
Faragó Béla: Szerenád - altfuvolára
Sugár Miklós: Modellek
Madarász Iván: Katabasis - gyászzene Gyöngyössy Zoltán emlékére

Hollós Máté: Cǎra luma phírav
Bari Károly költő felkérésére 1996-ban több zeneszerző készített kompozíciót cigány nyelvű szövegekre. Hollós Máté a zalaegerszegi Kolompár Edit által énekelt balladát választotta, amelynek kulcsszavai: Cǎra luma phírav – Járom a világot. A darab elején halljuk a zalai énekes hangján magyarul: „Mondom nektek, ahogy tudom". Ennek elektronikus elködösítése közben szólal meg fúvós hangszeren a dallam. A rugalmas ritmika persze csak nyomokban mintázza a szabad éneklést. Egy strófányi zene elhangzása után kapcsolódik be a zongora. A népdal variálgatása a két hangszeren elvezet a tetőpontig, ahol megszólal a dal három szakasza Kolompár Edit hangján.

Szigeti István: F. Otto AG
Az öt formarészre tagolható kompozíció alapvető esztétikai meghatározója a kettős világ elve, a kétértelmű, bizonytalan univerzum. Egyrészt nem tudjuk eldönteni, mi a fontos fülünk számára az egyes pillanatokban, formarészekben: a természetből vett, és átalakított fagotthangokból teremtett háttér-e, avagy a sokáig bizonytalan frázisokat, alig összefüggő motívumokat játszó fagottszóló? A zárószakasz víz-hangjai, szárnycsapásai pedig az ideális dallam megszületését kísérik: a rejtett kétszólamúságot is tartalmazó barokkos ária-dallam mintegy a megérkezés, a kiteljesedés jegyében hangzik fel a mű végén.

Grabócz Márta nyomán

Láng István: Capriccio metronomico
A IV. Sárvári Elekrtoakusztikai Zenei Találkozó keretében a pompás akusztikájú Ság-hegyi „Kráter"-ben csendült fel először 2000. július 24-én megtervezett, csengő-pengő térjáték. Minimális „nyersanyag": a 126-os metronóm-érték a hozzárendelt kis e hanggal, továbbá különböző sebességekhez társítva, tükör-szimmetrikus hangkészlettel, 11-fokú akkordnyi hangkészlet. Ehhez társul a komputer lehetőségeinek gazdag tárháza – a többi az autonóm zeneszerző műve. Az eredmény: kompozíció, amely visszaadhatatlan hagyományos hangszerekkel. Egyszeri ötlet, végiggondolt kivitelezésben.
Hangmérnök: Horváth István és Keresztes Szabolcs Fittler Katalin nyomán

Pintér Gyula: Mágusok éjszakája
A darab megírását Lakatos György virtuóz hangszerjátéka inspirálta. A címben szereplő mágusok egyike akár maga a hangszeres előadó is lehetne, hiszen a kompozíció nem nélkülözi a nehéz technikai és különböző interpretációs problémák megoldását.
A darabot végig kíséri a szigorúan megkomponált és a szabadabb, improvizatív hatású elemekkel átszőtt témák váltakozása. A különböző karakterű részek szinte párbeszéd formájában próbálnak egymással rivalizálni, melyek a darab végére egy kiegyensúlyozott harmonikus egységgé olvadnak össze.

Faragó Béla: Szerenád fuvolára
A két tételből álló rövid kompozíció 2006-ban készült szóló fuvolára. Első részében egy lassabb tempójú, nagyívű dallamot hallunk saját kíséretével - rejtett többszólamúságban. A második tétel mozgalmasabb: táncos jellegű, aszimmetrikus ritmusokban, szinkópás menetekben, polimetrikában bővelkedő; egy végtelenített polipentaton dallam szólal meg.

Sugár Miklós: Modellek
Az 1992-93-ban keletkezett kompozíció fő inspirálója Lakatos György volt, aki – a megszólaltatás mellett – a műben szereplő zenei és technikai anyagok keresésében és megoldásában is részt vett. A darab tulajdonképpen 10 variációból épül fel, amelyek mindegyikét más és más módon változtat meg egy Yamaha REV 5 hangátalakító modul, esetenként olyannyira, hogy a szólóhangszerből egész zenekart teremt.

Madarász Iván: Katabasis
A kompozició Gyöngyössy Zoltán halálhírére született. A katabasis az alvilágba való leszállást jelenti. Ennek zenei analógiája egy ereszkedő alaphangokról induló és az akusztikus skála hangjait felhasználó melodika. Az egyre mélyebb alaphangok az e1 és a kis h közötti kvart hangteret passacaglia-szerű lépésekben járják be a h-lábbal megnagyobbított fuvolán. A szintetizátor az akusztikus hangkészlet folyamatosan mélyülő alaphangjait játssza.
A darab az alászálló, majd felemelkedő lélek sorsának zenei megjelenítése.

Belépőjegy: 1200 Ft, diákjegy: 600 Ft
Támogató: Artisjus és Fidelio